A jég és medvék földje
Jegesmedvék és szigetek – kajakkal Spitzbergák körül
A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengerben található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között. Szigetei a 74° és 81° északi szélesség között, a 10° és 34° keleti hosszúság között találhatóak. Ez Norvégia legészakibb területe, a szigetek közül három lakott: a Spitsbergen, a Bjørnøya és a Hopen.
Három tagú kajakos csapat teljesítette először a Spitzbergák szigetvilág megkerülését kajakkal 2015 szeptember 5-én. A 2200 km utazás 71 napig tartott, mely során találkoztak jegesmedvékkel, legyőzték a jeges vizet, túlélték a szélviharokat és elviselték a fagyos hőmérsékletű napokat az Északi-sarkvidék vadonban.
A csapat tagjai: Jamie Sharp és Tara Mulvany Új-Zélandról és Per Gustav Porsanger Norvégiából. Az elmúlt évek alatt számos expedíció történt a Spitzbergák szigetvilágban, az utolsó 2010-ben mikor is két Norvégiai evezős jegesmedve támadásnak lettek áldozatai, miközben sátrukban aludtak.
Az expedíció során a kajakosok felváltva tartottak őrséget, figyelve a tábort megközelítő jegesmedvéket. Puska és jelzőlövedék segítségével ijesztették el és tartották távol őket. Közel 40 db medvével találkoztak, melyek között voltak 800kg-nál nagyobbak és olyan is amelyik 50 méterre megközelítette a táborukat, az egyiknek 13 puska sorozat és 6 villanó gránát kellett a megfutamításához. Szerencsére sosem kellett jegesmedvét lelőni az út során.
A medvék mellett a legnagyobb kíhivásuk egy 180km megszakítás nélküli gleccser vonulat volt, ahol a víz megfagyott jégtömelékkel volt teli és 2 napig tartott mígnem szilárd talajra tudtak újra lépni. Ebben a 48 órában volt 26 órányi folyamatos evezés és 17 órában pedig vastag ködön keresztül haladtak iránytűs navigáció segítségével.
Számos nyíltvizi átkeléssel birkóztak meg a fjordok között. A legnagyobb 65km hosszú volt és 15 órányi evezést igényelt, mire elérték a másik oldalt. Az 5,5 méter hosszú kajakokkal szállítottak több mint 50 napra való élelmiszerkészletet, puskát, kempingfelszerelést és minden egyebet, amire szükségük volt, hogy hónapokig önnellátók legyenek. Útjuk során mindösszesen egyszer kaptak utánpótlást.
Fontosabb említeni valóik közé tartozik a szűk gleccser szikla tetején alvás, vadon állatokkal találkozás, mint rozmár, fehér delfin, bálnák, valamint úszó jegesmedvék, amelyek próbálkoztak a kajakosokat utolérni és megenni, mégis az egyik legemlékezetesebb pillanatai voltak az utazásnak.
Amikor megkérdezték őket, hogy újra megcsinálnák, egyhangú véleményük a “nem” volt. Elmondásuk szerint, számos dologban nagyon szerencsések voltak, nem csak a tenger volt közlekedhető, hanem az időjárás is kedvező volt olyannyira, hogy úgy érezték megütötték a főnyereményt.
További információk az utazásról a svalbard.worldwildadventure.com oldalon találhatók.
Képek forrása Canoekayak.com
Történet forrása kokatat.com